AMIT MEGÁLMODTUNK
Ahol ma törmelék, romos gyárépület és egy elhagyatott tó van, tíz év múlva Törökbálint új szíve lehet. Egy tó, ami mellett séta-, futó- és kerékpárútvonal vezet, ami mindenki számára nyitott, ahol gyerekek játszanak a parton, nyáron kávézhatunk egy stégen, és ahol egy kilátóból belátjuk az egész várost. A régi téglagyár helyén boltok, orvosi rendelő, irodák, otthonok épülhetnek. Megszülethet egy városrész, ahol nem kell mindenért máshova utazni.
Most először készült átfogó terv arról, hogy pontosan mi épülne itt, milyen léptékben, és mit kapna vele a város.
A Bálint-tó egy 16 hektáros, százmilliárd forint értékű, magántőkéből tervezett városfejlesztés, amely a tervek szerint a 2009 óta rendezetlen, egykori téglagyári és bányaterületet alakítja élhető városrésszé. Több száz munkahely, megújult tó, több hektár őshonos növényzettel telepített közpark, új közösségi terek és lakónegyed mellett egészségügyi, kereskedelmi és szolgáltatási funkciók is helyet kapnak itt. Évek alatt, fokozatosan modern, környezetbarát városnegyed születik, ami visszaadja a területet Törökbálint lakosságának és a város mindennapi életének.
Mit jelent a beruházás Törökbálint számára?
A százmilliárd forintos magánberuházásból a város is gyarapodik, hiszen, ha mindez megvalósul, a terület közel fele bárki számára nyitott és látogatható lesz. A beruházó saját költségén építi ki az új városrészhez szükséges utakat, közműinfrastruktúrát, rendezi a tavat és környezetét, valamint összesen harminchatezer négyzetméternyi közparkot hoz létre. Ezek a beruházások együtt több milliárd forintnyi olyan fejlesztést jelentenek, amelyhez Törökbálintnak saját forrást kellene találnia, ha maga akarná megvalósítani őket.
A fejlesztés munkát és bevételt is jelentene a városnak, a tervek négyszáz új munkahellyel számolnak. Az itt működő üzletek, szolgáltatók, irodák és intézmények pedig helyi vállalkozásokat és új adóbevételeket jelentenek. Ez az a pénz, amelyből egy önkormányzat utakat tart fenn, óvodát működtet, közterületet gondoz vagy szolgáltatásokat finanszíroz a helyiek számára. A Bálint-tó így a megépülése után is része maradna Törökbálint gazdaságának.
A törökbálintiaknak a beruházás új munkalehetőségeket és ingyenesen használható sport- és szabadidős tereket is hozhat. Emellett hiánypótló egészségügyi, kereskedelmi és egyéb szolgáltatásokhoz, változatosabb lakhatási lehetőséghez juthatnak, és kevesebbet kellene ingázniuk. A fiatalok és a családok számára több lehetőség nyílna arra, hogy Törökbálinton találjanak otthont, munkát és kikapcsolódást, és hosszú távon is a városban tervezhessék az életüket.
A helyi vállalkozásoknak pedig a Bálint-tó jövője új megrendeléseket és vásárlókat jelenthet. Már az építés évei alatt munkát adhat helyi kivitelezőknek, beszállítóknak és szolgáltatóknak, később pedig az új városrészben élők, dolgozók és az odalátogatók jelentenek új keresletet a törökbálinti cégek számára.
A tervpályázattól a mestertervig
A mesterterv többéves vizsgálati, tervezési és egyeztetési folyamat eredménye. Ökológiai és környezeti vizsgálatok, közlekedési hatástanulmányok, közműkapacitás-elemzések, vízminőségi és elöntéskockázati vizsgálatok, geodéziai és geotechnikai felmérések, önkormányzati egyeztetések, lakossági kutatások, valamint gazdasági, demográfiai és lakáspiaci elemzések előzték meg.
2025 őszén öt meghívott építésziroda részvételével indult tervpályázat. A bírálók között ott volt Törökbálint jelenlegi és korábbi főépítésze, az országos főépítész, valamint Ybl- és Prima Primissima-díjas építész is. A nyertes pályázatot a Hetedik Műterem Építészeti, Mérnöki Tervező és Tanácsadó Kft. készítette.
A Bálint-tó különleges természeti adottság, ezért a fejlesztés a tó és környezetének megőrzésén túl annak ökológiai megújítására és gazdagítására épül, miközben az egykori téglagyár karaktere is tovább él az új városrész építészetében.
A tó és a táj határozza meg az elrendezést
A tervezés kiindulópontja a tó, a környező lejtők és a domb együttese. Az utak követik a terep vonalait, az épületek elhelyezése és magassága a domborzathoz igazodik. A magasabban fekvő részeken alacsonyabb házak kapcsolódnak a szomszédos lakóterületekhez, a beépítés a Tükörhegy gerincvonala alatt marad. A tavat őshonos fákkal, cserjékkel és talajtakaró növényekkel kialakított park öleli körül, amely a Hosszúréti-árok menti zöldsávhoz és a Zöld Bálint programhoz is kapcsolódik. A tereprendezéskor megmozgatott földet helyben használnák fel. A megmaradó domb a park része, a tetején kilátóponttal.
A környezethez igazodó házak
A mesterterv lakásmérettől függően 360-398 otthonnal számol, különböző méretű társasházi lakásokkal, sorházakkal és családi házakkal. A lakásmixet úgy terveztük, hogy a városban már meglévő lakásigényekre is választ adjon, hiszen sokan Törökbálinton belül keresnek első, nagyobb vagy éppen kisebb otthont. Így az új lakások egy része a helyi költözést segítheti, nem pedig a város lakosságának növekedését. A családi házas részek a lakóterület mintegy 30 százalékát foglalják el, a környező utcák felé pedig alacsonyabb, lazább beépítés kapcsolódik a meglévő lakóterületekhez. A lakóövezetekben legalább 40-50 százalékos zöldfelülettel tervezünk.
Szolgáltatások és munkahelyek
A Bálint-tó vegyes funkciójú városrésznek készül. Az otthonok mellett egészségügyi ellátás, üzletek, vendéglátóhelyek, szolgáltatások és irodák kapnak helyet, a tervezett intézményi beruházások értéke mintegy huszonnyolcmilliárd forint. Ezek egy része a Bajcsy-Zsilinszky utca mentén, a város felől könnyen elérhető területen épülhet meg, így a Bálint-tó napközben is működő, élettel teli városrésszé válhat, ahová nemcsak hazatérnek az emberek, hanem dolgozni, vásárolni, ügyet intézni vagy találkozni is.
Új utak, több kapcsolat
A mesterterv mintegy kétezer méter új úttal számol, amelyek több ponton kapcsolódnak Törökbálint meglévő úthálózatához. A lakóutcák kialakítása a lassabb, nyugodtabb közlekedést segíti, míg a tó közvetlen környezete autómentes marad, itt a gyalogosoké a főszerep. Sétányok és kerékpáros útvonalak vezetnek a tóhoz és kapcsolják össze az új városrészt a környező területekkel, ezért a Bálint-tó gyalog és kerékpárral is természetes része a városi útvonalaknak. Az új úthálózat mintegy egymilliárd-nyolcszázmillió forintos költségét a beruházó viseli.
Zöldhálózat és vízgazdálkodás
A tópart, a domb és a Hosszúréti-árok menti zöldsáv gyalogos és kerékpáros útvonalakon keresztül csatlakozik egymáshoz. Ezzel a Bálint-tó zöldterületei a város nagyobb zöldhálózatának részévé válnak, és kapcsolódnak a Zöld Bálint programhoz, valamint a Budapest-Balaton kerékpárúthoz is.
Az új városrész ivóvízellátását saját kútra, víztisztítóra és tározóra épülő rendszer biztosítaná. A tervek szerint a csapadékvizet helyben tartjuk és hasznosítjuk, ebben a zöldfelületek és a vízáteresztő burkolatok is szerepet kapnak. A saját ivóvízrendszert úgy tervezték, hogy a Bálint-tó ellátása mellett Törökbálint ivóvízellátásának stabilitásához is hozzájárulhasson.
Nemzetközi minősítés a tervezésben
A projekt 2026 júliusában megszerezte a BREEAM Communities Interim minősítést. Ez a tervezés adott szakaszának nemzetközi fenntarthatósági értékelése, amely a teljes városrész környezeti, társadalmi és gazdasági szempontjait vizsgálja. A Bálint-tó esetében a táj rendezése, a közösségi használat, a közlekedés és az erőforrásokkal való gazdálkodás együttesen része ennek a szemléletnek. A fejlesztést így a magyar előírásoknál szerteágazóbb, nemzetközi követelményrendszer alapján is elismerték.
Az, hogy ez a terület milyen lehet tíz év múlva, nem csak a fejlesztőn múlik. A mesterterv irányt ad hozzá, de az igazi arcát az mutathatja majd meg, ahogy Törökbálint lakói birtokba veszik egyszer. Amikor már nem azt kérdezik, mi épül, hanem azt, hol találkozzunk a Bálint-tónál. Ekkor válhat igazán a város részévé, egyszerűen Törökbálint egyik utcájaként.
