Skip to main content

JELEN

A volt törökbálinti téglagyár újjászületése

Az egykori ipari központ mára funkcióját vesztette, elhagyatott, lepusztult állapotban van, romos épületekkel, rossz állapotú tetővel és graffitikkel borított, omladozó falakkal. A burkolatok töredezettek, az infrastruktúra elöregedett. Az egykori agyagbánya tava megmaradt, de a területet jelenleg csupán paintball- és quadpályaként, valamint kamionparkolóként használják.

Lepusztult épületek és elvadult táj 

Az épületek ablakai betörtek vagy hiányoznak, a rozsda és a törmelék egyértelműen jelzi az idő múlását. A tetőszerkezetek beáztak, több helyen beszakadtak, így az eső és a szél akadálytalanul járja az üres csarnokokat. Az ajtók egy része hiányzik, a fémkapukat sok helyen kifeszítették vagy elhordták. Az udvart elhagyott betonfelületek, repedezett járdák és burjánzó gaz borítja. A földön törmelék, rozsdás csövek, elhagyott fémdarabok hevernek, néhol egy-egy kidőlt kerítés vagy korhadt faoszlop árulkodik arról, hogy itt valaha egy ipari központ működött. A terület egy részét illegális szemétlerakónak használják, építési törmelék, kidobott bútorok és gumiabroncsok hevernek szerteszét. A fémgyűjtők által feldúlt helyiségekben matracok, üres üvegek és elhagyott holmik jelzik az alkalmi lakók nyomait. Az egykori üzemrészek sötét zugaiban penész és dohos szag uralkodik, a nedves falakon vízfoltok és rozsdás csövek látványa teszi még nyomasztóbbá a környezetet.

A valaha működő ipari komplexumból mára egy befejezetlen, szellemváros-szerű zóna maradt, amely Törökbálint egyik legnagyobb kihasználatlan területeként áll a település közepén, a jövő fejlesztéseire várva.

Egy modern városrész születése

A területfejlesztés célja, hogy ezt az elhanyagolt ipari övezetet egy modern, élhető városrésszé alakítsa, amely a lakosság, az önkormányzat és a beruházó közös érdekeit szolgálja. Az átalakulás nem csupán építészeti, hanem társadalmi és gazdasági szempontból is jelentős fejlődést hoz Törökbálint számára.

A fejlesztés során a BREEAM Communities minősítési rendszer elvei is érvényesülnek, amely nemcsak a környezeti fenntarthatóságot, hanem a társadalmi jólétet is kiemelten kezeli. A tervezés során nagy hangsúlyt kapnak a közösségi terek, a fenntartható közlekedési megoldások és az inkluzív várostervezés, amelyek elősegítik a helyi lakosság életminőségének javítását. A rendszer biztosítja, hogy a fejlesztés minden szempontból fenntartható legyen, miközben támogatja a közösség aktív részvételét és összetartozását.

A volt törökbálinti téglagyár fejlesztésének hosszú távú előnyei túlmutatnak a fizikai megújuláson: egy modern, jól működő közösségi tér jön létre, amely erősíti a helyi közösség erejét, és új lehetőségeket kínál a lakók számára. Törökbálint ezzel a lépéssel nemcsak egy elhagyatott ipari zónát vált fel, hanem egy pezsgő, élhető és értékteremtő városrészt hoz létre, amely a jövő generációi számára is vonzó és fenntartható marad.