Törökbálint szívében, ahol egykor a lángoló kemencék és a dolgos kezek alakították a várost, most valami egészen különleges készül. A volt téglagyár különleges, katlanszerű tája, a tó, a spontán kialakult növényzet és a környező dombok együttese olyan karaktert ad Törökbálintnak, amely egyszerre ipari emlék és természeti érték. A kérdés az, hogyan lehet ebből a területből szerethető, élhető és hosszú távon is értékes városrész.
Hatalmas mérföldkőhöz érkeztünk: lezárult a törökbálinti volt téglagyár területének megújítására kiírt építészeti tervpályázatunk. A szakmai zsűri döntése alapján a Hetedik Műterem Építészeti, Mérnöki Tervező és Tanácsadó Kft. álmodhatja tovább a város új ékszerdobozát.
A meghívásos pályázatunkra beérkezett munkák színvonala minden várakozásunkat felülmúlta. A szakma kiválóságai mérkőztek meg egymással, hogy választ adjanak a legfontosabb kérdésre: hogyan lehet a tó környezetét úgy megnyitni a város felé, hogy közben megmaradjon a hely sajátos atmoszférája és tájvidéki karaktere. A cél egy új városi alközpont megtervezése volt, egy magas minőségű, élhető, fenntartható településrész kialakítása, változatos szolgáltatásokkal, közösségi terekkel és gazdag zöldfelülettel és lakástípusokkal. A projekt a közösségi élet és a környezeti minőség harmóniájára épül.
A meghívott tervezőcsapatok egészen eltérő válaszokat adtak ugyanarra a kérdésre. Volt, aki a tájépítészeti gondolkodást helyezte előtérbe, más a tó köré szervezett kisvárosi központot hangsúlyozta, megint más a téglagyár ipari múltját emelte identitásképző elemként a koncepció középpontjába. Közös volt bennük, hogy mindannyian komolyan vették a hely szellemét. A pályázat egyik legfontosabb eredménye éppen az lett, hogy nem egyetlen kész recept született, hanem egy közös szakmai felismerés: a Bálint-tó jövője csak mértéktartó, differenciált és emberközpontú beépítéssel lehet igazán működőképes.
Urbanisztikai iránytű
A zsűri összetétele jól mutatta a pályázat súlyát és szakmai színvonalát. A bírálók között ott volt Törökbálint jelenlegi és korábbi főépítésze, az országos főépítész, valamint Ybl- és Prima Primissima-díjas építész is. Az értékelés során külön vizsgálták a városépítészeti illeszkedést, a közösségi terek minőségét, a tájépítészeti megoldásokat, a közlekedési rendszert és a fenntarthatóságot is.
A zsűrizés egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a Bálint-tó területe érzékenyebb és értékesebb annál, mint hogy pusztán számokban vagy beépítési mutatókban lehessen gondolkodni róla. A szakmai értékelések újra és újra visszatértek ugyanahhoz a gondolathoz: Törökbálint léptékéhez illeszkedő, kisebb tömegekből építkező, zöldfelületekkel átszőtt városrészre van szükség, amely nem fordít hátat sem a tónak, sem a városnak.
A táj írja a szabályokat
A Hetedik Műterem terve azért emelkedett ki a mezőnyből, mert a tó köré egy erős, jól működő városi koncepciót épített. A tóhoz több irányból gyalogos sétányok futnak le, miközben az autós forgalom egy külső, gyűrűs útrendszerre kerül, így a belső területek nyugodtabbak és zöldebbek maradhatnak. A házak kisebb, tagolt épületekként jelennek meg, amelyek követik a domborzatot és jobban illeszkednek Törökbálint léptékéhez. A bírálók külön értékelték, hogy a terv érzékenyen kapcsolódik a hely múltjához: a téglaburkolatok és az ipari karakter visszafogott megidézése saját arculatot és erős helyi identitást ad a fejlesztésnek.
A koncepciójuk különlegességét az innovatív, ökológiai szemléletű „szivacsváros” elv adja, amely a modern vízgazdálkodási megoldásokkal teljes mértékben tiszteletben tartja a természet rendjét. Az alkotók kiemelt figyelmet fordítottak az emberléptékűségre is: olyan beépítést álmodtak meg, amely nem telepszik rá a környezetére, hanem finom eleganciával simul bele Törökbálint kertvárosias karakterébe. A terv legvonzóbb elemei mégis azok az élő közösségi terek – hangulatos sétányok, teraszok és zöld szigetek -, amelyek garantálják, hogy a reggeli kávé elfogyasztása vagy egy esti séta valódi, minőségi élménnyé váljon a törökbálintiak számára.
A munka neheze most kezdődik! A Hetedik Műterem csapatával közösen megkezdjük a mesterterv részletes kidolgozását, amit reményeink szerint július elején a nyilvánosság is megismerhet. Finomhangoljuk az úthálózatot, tökéletesítjük a zöldfelületeket, és gondoskodunk róla, hogy minden egyes tégla és fűszál a helyén legyen.
Köszönjük minden pályázónak a professzionális munkát, Törökbálint városának pedig a részvételt és az együttműködést!
