MÉRFÖLDKÖVEK
2022 | Az első önkormányzati egyeztetés
2022. szeptember 6-án a beruházó bemutatja az első fejlesztési koncepciót Törökbálint főépítészének. A cél a volt téglagyár és agyagbánya területének rendezése és tíz év alatt egy zöldterületeket, lakó-, intézményi és szolgáltatási funkciókat egyaránt magában foglaló új városrész kialakítása. Ezt követően megkezdődnek az egyeztetések, ezzel párhuzamosan a terület 2023-ban rozsdaövezeti besorolást, 2024-ben kiemelt beruházási státuszt kap.2023-2024 | A tervezést átfogó vizsgálatok alapozzák meg
Ökológiai és környezeti vizsgálatok, közlekedési hatástanulmányok, közműkapacitás-elemzések, élővilág-, elöntéskockázati, vízminőségi és zajvizsgálatok, valamint geodéziai, geotechnikai és talajmechanikai vizsgálatok készülnek. A beruházó közben az önkormányzattal a lakástípusokról, az egészségügyi, kereskedelmi és szolgáltatási funkciókról is egyeztet, és ennek során azt is bemutatja, hogy a beépített szintterület többet mond el egy beruházásról, mint pusztán a lakások darabszáma. A tervezés során a fejlesztő végig arra törekszik, hogy a fejlesztés gazdaságilag megvalósítható maradjon, miközben az önkormányzati szempontok és a város működéséből fakadó igények is beépülnek a tervbe.
2024-2025 | Több terv készül az önkormányzati szempontok alapján
A beruházó 2022 óta öt alkalommal dolgozza át érdemben a terveket az önkormányzati és főépítészi kérések, valamint a szakmai vizsgálatok alapján. A változtatások a fejlesztés léptéke mellett a beépítést, a lakásmixet, a szolgáltatási és intézményi funkciókat, a közlekedést, a közműveket és a zöldterületeket is érintik. A beruházó az egyeztetések során azt is vállalja, hogy hozzájárul a kapcsolódó, indokolt önkormányzati infrastruktúra-fejlesztési igények megvalósításához. A fejlesztő már a kiemelt beruházási szabályozás fennállása alatt rögzíti, hogy nem célja a jogszabály által biztosított maximális beépítési lehetőségek kihasználása, és együttműködési szándéknyilatkozat és településrendezési szerződés aláírását kezdeményezi Törökbálint Város Önkormányzatával.
2025 | A lakosság együttműködést vár a várostól és a beruházótól
Kvalitatív kutatássorozat és független, reprezentatív törökbálinti lakossági felmérés készül, a válaszadók 84,8 százaléka szerint Törökbálint számára az a legjobb, ha a város és a beruházó közösen valósítja meg a terület fejlesztését. A beruházó a gyakorlatban is reagál a helyi szempontokra, lakossági kérések alapján beljebb húzza meg a telekkerítés nyomvonalát, hogy megmaradjon a korábbi közlekedési rend, és a közszolgáltatások zavartalanul működhessenek. A területfelmérés során feltárt sérült azbesztpalákat biztonságosan eltávolíttatja, és megkezdi a kutatásban feltárt lakossági igények, többek között az egészségügyi ellátás, a kereskedelem, valamint a közösségi, sport- és rekreációs terek beépítését a fejlesztési tervekbe.
2025 | A lakossági közmeghallgatás
A november 26-i közmeghallgatás fontos visszajelzést ad a Bálint-tó körüli egyeztetésekről. A fórumra mintegy 15 érdeklődő megy el, és a többórás eseményen mindössze öt lakossági felszólalás hangzik el. A Bálint-tó fejlesztéséről megszólaló lakosok sem a beruházás leállítását kérik, hanem azt sürgetik, hogy az önkormányzat tárgyaljon a beruházóval, és a város számára elérhető előnyökre koncentráljon. A közmeghallgatáson önkormányzati oldalról is egyértelműen elhangzik, hogy megfelelő lépték és a város számára értékes új funkciók mellett van lehetőség a megállapodásra a Bálint-tó fejlesztéséről.
2025-2026 | Közös szakmai munka
A beruházó kezdeményezésére 2025 augusztusában megállapodás születik az önkormányzattal szakmai munkacsoportok felállításáról, de az ülések csak 2026 januárjában kezdődnek meg. Közben külső szakértők és közműszolgáltatók bevonásával folytatódik a közlekedési és közműmegoldások kidolgozása, a közúti kapcsolatoktól a vízellátásig és szennyvízelvezetésig. A beruházó a fejlesztési területen túlmutató, a város számára szükséges infrastruktúra-fejlesztésekhez is felajánlja közreműködését, egyes esetekben pénzügyi hozzájárulását. A 2022-ben azonosított vízkapacitási problémára többéves szolgáltatói és önkormányzati egyeztetés után önálló ivóvízellátási megoldás készül, amely a tervek szerint Törökbálint vízellátásának stabilitásához is hozzájárulhat.
2025-2026 | Tervpályázat és mesterterv
Öt építésziroda meghívásával a fejlesztő tervpályázatot szervez, amelynek zsűrijében Törökbálint jelenlegi és korábbi főépítésze is részt vesz. A mesterterv az önkormányzat által megfogalmazott alapelvekre, például a városszövethez illeszkedésre, az ugrásszerű növekedés elkerülésére, az önfenntartó fejlesztésre, az infrastruktúra védelmére és az ökológiai értékek megőrzésére is választ ad. A fejlesztés kisebb léptékű, zöldebb és nyitottabb lesz. Lakásmérettől függően már csak 360-398 lakással számol, csökken az épületek magassága, több társasházi terület helyére sor- és családi házas beépítés kerül, a lakóterület 30 százaléka családi házas. Nő a közpark területe, valamint a zöldfelület nagysága, és 45 százalékra emelkedik a közösségi terület aránya. Nyitottabb lesz az intézményi sáv, átalakulnak és bővülnek a szolgáltatási funkciók. A beruházó a közlekedési rendszert is újratervezi, már 2 ezer méter új közút, zsákutcák nélküli úthálózat és jó városi kapcsolódás szerepel a mestertervben.
2026 | Új közösségi és városi funkciókkal bővülhet Törökbálint
A beruházó bemutatja az Önkormányzatnak a tervezett fejlesztési programot, mely szerint a tó és a köré épülő 36 ezer négyzetméteres zöld közösségi park új, mindenki számára nyitott szabadidős területet hoz létre sétányokkal, játszóterekkel, sport- és rekreációs terekkel, szabadtéri fitneszparkokkal, közösségi helyekkel és kilátóval. A fejlesztéssel egészségügyi központ, áruház, vendéglátó- és szolgáltatóhelyek is érkeznek, a tó környezete autómentes lesz, a terület gyalogos és kerékpáros kapcsolatokat kap, a beruházás pedig mintegy 400 új munkahelyet teremt. A fejlesztő 28 milliárd forintos közintézményi beruházással, 2,8 milliárd forint értékű közpark- és zöldfelület-fejlesztéssel, 1,8 milliárd forintos úthálózat-fejlesztéssel, valamint mintegy 1 milliárd forintos fenntartható vízgazdálkodási rendszerrel számol. A tíz év alatt mintegy 100 milliárd forintos fejlesztés teljes egészében magántőkéből valósul meg.
2026 | A projekt új szakaszba lép
Az elmúlt években a fejlesztést több tucat önkormányzati, szolgáltatói és szakértői egyeztetés kíséri. A fejlesztés júliusban megszerzi a nemzetközi BREEAM Communities Interim fenntarthatósági minősítést, augusztusban pedig a tervezett önálló ivóvízellátáshoz szükséges előzetes vízjogi engedélyt. Szeptemberben a kormány hatályon kívül helyezi a projektre vonatkozó kiemelt beruházási szabályozást, míg a rozsdaövezeti besorolás megmarad. A mesterterv mindezektől függetlenül mindvégig a jogszabályban megengedettnél szigorúbb beépítési mutatókkal készült. 2026 őszén adott egy hosszú távú urbanisztikai koncepció, a kérdés most már az, hogy milyen jövőt kap a 2009 óta rendezetlen egykori téglagyári és bányaterület.
