Mekkora fejlesztést bír el valójában Törökbálint?
Éppen ennek meghatározását szolgálták az elmúlt évek közlekedési, közmű-, környezeti, demográfiai és városépítészeti vizsgálatai. Ezek eredményei és az önkormányzati egyeztetések alapján csökkent a fejlesztés léptéke, a mesterterv ma lakásmérettől függően 360-398 lakással, alacsonyabb épületekkel, több zöldfelülettel és a környező kertvárosi területek felé sor- és családi házas átmenettel számol.
Mit jelent, hogy a terület 45 százaléka közhasználatú lesz?
Azt, hogy a jelenleg magántulajdonban lévő fejlesztési terület közel fele a város minden lakója számára használható lesz. Ide tartoznak a közparkok, a tópart és a sétányok, a közterületek, valamint a területet átszelő gyalogos és kerékpáros útvonalak. A tó környezete így a fejlesztés után mindenki számára nyitott, elérhető része lesz Törökbálintnak.
Miért változott ennyiszer a Bálint-tó terve?
Az elmúlt négy év egyeztetéseinek éppen az volt a célja, hogy a terv folyamatosan reagáljon a város, a szakértők és a lakosság felvetéseire. Ennek eredményeként csökkent a lakásszám és az épületmagasság, nőtt a zöld- és közhasználatú terület, változott a lakásmix, az intézményi és szolgáltatási tartalom, a közlekedési rendszer és az ivóvízellátás megoldása is.
Miért szükséges lakásokat is építeni ahhoz, hogy a tó és környezete megújuljon?
Egy 16 hektáros magánterület rehabilitációjának gazdaságilag is működőképesnek kell lennie. A lakófunkció ennek egyik eleme. A mesterterv lakásmérettől függően 360-398 közötti lakásszám mellett közparkot, nyitott tópartot, egészségügyi, kereskedelmi és szolgáltatási funkciókat, valamint teljes infrastruktúra-fejlesztést tartalmaz. A kizárólag rekreációs hasznosítás esetén is megmaradna a kérdés, hogy ki finanszírozza a terület többmilliárdos rendezését és későbbi fenntartását.
Hány új lakost jelent 360 vagy akár 398 lakás?
A lakásmix kialakításakor a törökbálinti lakásigényekkel is számoltunk. A különböző méretű lakások a helyben felnővő, első otthonukat kereső fiataloknak, családoknak és a nagyobb családi házból kisebb, korszerű otthonba költözőknek is kínálnak lehetőséget. Az ilyen költözések a városon belül történnek, ezért például 398 lakásból nem következik automatikusan 398 újonnan Törökbálintra költöző háztartás. Az ideköltözők ráadásul nem egyszerre, hanem több ütemben, hosszú évek alatt töltik meg élettel a területet. A közlekedési és közmű-infrastruktúra tervezésénél ugyanakkor biztonsági tartalékkal, a várható tényleges lakosszámnál magasabb tervezési értékkel számolunk, hogy a rendszerek kapacitása a fejlesztés teljes kiépülése esetén is bőven megfelelő legyen.
Mit jelent a fejlesztés Törökbálint közlekedése szempontjából?
A közlekedési megoldásokat külön vizsgálatok alapján terveztük. A mesterterv mintegy 2 ezer méter új közúttal, zsákutcák nélküli hálózattal, a meglévő városi utakhoz kapcsolódó új bekötésekkel és minden irányból gyalogos és kerékpáros kapcsolatokkal számol, a tó közvetlen környezete pedig autómentes lesz. A fejlesztési területen belül Tempo 30 övezetet terveztünk, amely a gyalogosok és a kerékpárosok számára is biztonságos, barátságos utcakialakítást jelent. Az új lakók parkolási igényét telken belül elégítjük ki, így az nem terheli a környező utcákat.
A közúti hálózat egyik kulcseleme a Bajcsy-Zsilinszky utca és a Jókai Mór utca találkozásánál tervezett új csomópont, amelynek kiépítése egyúttal lehetőséget ad a Budapest-Balaton kerékpáros útvonal mai, kedvezőtlen Bajcsy-Zsilinszky utcai keresztezésének kiváltására, kapcsolódva a Hosszúréti-árok menti Zöld Bálint koncepcióhoz. A terület már a kezdetektől északon, a Téglagyár utca irányából is megközelíthető lesz közúton. Az úthálózati fejlesztésekre jelenleg mintegy 1,8 milliárd forinttal számolunk. Az újonnan kialakított utak a megépítésüket követően átkerülnek a város tulajdonába és közterületként funkcionálnak majd.
Hogyan lehet új városrészt építeni ott, ahol problémás a vízellátás?
Az új városrész ivóvízellátására önálló rendszert terveztünk, saját fúrt kúttal, víztisztító művel, föld alatti tározóval és belső hálózattal. A több mint egymilliárd forintos beruházás a tervezett fejlesztés teljes ivóvízigényét képes biztosítani, tehát a fejlesztés nem a meglévő városi hálózatra települ rá, hanem önálló vízbázist épít, így a saját vízigényét a városi rendszeren kívülről fedezi, ráadásul Törökbálint vízbiztonságát is javíthatja.
Ki viseli a fejlesztés városi költségeit?
A fejlesztési területen szükséges infrastruktúrát a beruházó magántőkéből finanszírozza. Ez önmagában több milliárd forintos út-, víz-, közmű- és zöldterületi beruházást jelent.
Milyen szolgáltatásokat terveznek?
A tervek egészségügyi, kereskedelmi, vendéglátó és egyéb szolgáltatásokkal számolnak. Az intézményi területek jelentős része a Bajcsy-Zsilinszky utca felőli sávban kap helyet, hogy a szolgáltatásokat egész Törökbálint könnyen elérhesse. A kialakításnál a helyi igények mellett a közlekedési terhelés is szempont, ezért ezen a területen elsősorban kisebb forgalmat generáló funkciókkal számolunk.
Elzárt terület lesz-e a tó?
A tó és közvetlen környezete mindenki számára nyitott lesz. A tópart körül közpark, sétányok, stégek, játszóterek és rekreációs területek készülnek, a közvetlen tópart pedig autómentes lesz. A területen belüli utak közutak lesznek és több ponton kapcsolódnak a környező úthálózathoz, a település meglévő szövetéhez, így a Bálint-tó természetes módon Törökbálint szerves részévé válik.
Mi épül meg először?
A Bálint-tó hosszú távú, mintegy tízéves fejlesztési program. A városrész fokozatosan, több ütemben épül meg, így a lakások, intézmények, szolgáltatások, közterületek és infrastruktúra kialakítása is időben elosztva történik. Az első ütem még nem lakóépületekről szól, elsőként a tó környezetének közparkká alakítása, a fő útvonalak és közműgerincek megépítése, valamint az önálló vízellátás létesítményeinek kiépítése történik meg. Csak ezt követően indulhat az épületek megvalósítása több ütemben.
Mikor kezdődhet az építkezés?
A jelenlegi ütemezés szerint az első munkák leghamarabb 2027 második felében kezdődhetnek. Az építkezés megkezdése nem egyetlen döntésen múlik. A mesterterv és a telepítési tanulmányterv alapján először a településrendezési eszközök módosítására, valamint a beruházó és az önkormányzat közötti településrendezési szerződés megkötésére van szükség. Ezt követi az engedélyezési tervek elkészítése és a hatósági engedélyek megszerzése. Az első ütem munkái ezután indulhatnak, ami még nem lakásépítést jelent, hanem a tó környezetének rendezését, valamint a közúthálózat és a közműgerincek kiépítését.
Milyen magasak lesznek a lakóépületek?
A mesterterv övezetenként eltérő, a környező beépítéshez igazodó szintszámokkal számol: a már beépített területekhez csatlakozó családi házas és sorházas területeken földszint + 1 emelet, a társasházi területeken földszint + 2 emelet a legnagyobb megengedett szintszám.
Mi marad meg az egykori téglagyárból?
A tervezési területen lévő épületek túlnyomó része műszakilag elavult, ezért ezeket elbontjuk. Az egykori trafóépület azonban mementóként megmarad és kávézóként kap új funkciót. A téglagyári múlt ezen túl az anyaghasználatban él tovább, a tó körüli épületek homlokzatain megjelenő téglaburkolattal. Az 1900-as évekre visszanyúló törökbálinti téglagyártás így nem múzeumi tárgyként, hanem a városrész mindennapi látványában marad jelen.
